Ösztöndíj idősebb teológusjelölteknek

Nagyobb élet- és munkatapasztalattal rendelkező – a budapesti teológiára felvételiző – teológusjelöltek számára indít ösztöndíjprogramot a Dunamelléki Református Egyházkerület 2024 szeptemberétől. A részletekről Literáty Zoltánt, a Károli Egyetem Hittudományi Karának dékánját kérdeztük.

Miért fontos ez az ösztöndíj?

A református lelkészképzésben ez a tervezett ösztöndíj hiánypótló, új lehetőséget kínál. Jelenleg a felvételizők többsége közvetlenül az érettségi után érkezik a teológiára. Csupán kisebb hányaduk az, aki már a munka világából kapja elhívását a lelkipásztori szolgálatra. Lényeges, hogy legtöbbjük jól jövedelmező állást hagy ott és ül be a teológia padjaiba, sokszor család mellett. A Dunamelléki Református Egyházkerület több testvéregyházi modellt megismerve döntött úgy, hogy támogatni kell azokat, akik elhívásuk érdekében ilyen áldozatot hoznak. Az ösztöndíj célja, hogy a munka világából érkező teológusok egzisztenciája továbbra is biztosítva legyen akkor is, amikor életük következő hat esztendejét arra szánják, hogy alaposan felkészüljenek a lelkipásztori szolgálatra.

Mekkora a megpályázható ösztöndíj összege?

A szabályzat megállapítja, hogy legfeljebb a „gyülekezeti beosztott lelkipásztor havi minimum illetményének 85 százaléka”. Ez az összeg idén közel nettó 300 000 (háromszázezer) forintot tesz ki. Az bizonyos, hogy az adott pályázó végleges ösztöndíjának kiszámolásánál meghatározó lesz a pályázó családtagjainak egy főre jutó jövedelme. Ösztöndíjra azok lesznek jogosultak, akik sikeres felvételit tesznek, továbbá pályázatukban betekintést engednek a család anyagi helyzetébe. Az ösztöndíj odaítélésére egy egyházkerületi bírálóbizottság tesz javaslatot, az odaítélésről pedig az egyházkerület elnöksége dönt. Rövid számolás után mindenki érzi, hogy ez az ösztöndíjrendszer óriási áldozatvállalást jelent az egyházkerület részéről – hiszen sokszorosan meghaladja a jelenlegi átlagos tanulmányi ösztöndíjakat, ráadásul az egyházkerület saját forrásaiból teremti ezt elő. Ezért évente csak 1-3 főnek lesz lehetősége elnyerni ezt a támogatást. De nagyon fontos ennek az áldozatvállalásnak az ún. „befektetésjellegét” is látni, hiszen mindez bőségesen kamatozik majd a gyülekezeti életben. Egy felelős egyházvezetésnek az a feladata, hogy mind a lelki, mind a személyi, mind pedig az anyagi erőforrásokkal úgy gazdálkodjon, hogy az javára legyen annak a közösségnek, akik megválasztották őket. Reménység és bátorság – ez a két szó jut eszembe, amikor erre a leendő ösztöndíjra gondolok.

Milyen kritériumoknak kell megfelelniük a jelentkezőknek?

Olyan 25 és 50 év közötti pályázókat várunk, akik koruknál fogva nagyobb élettapasztalattal rendelkeznek, valamint a munka világában kapják elhívásukat a lelkipásztori szolgálatra. Az ösztöndíjat elnyerőkkel tanulmányi szerződést köt az egyházkerület, melyben a leendő teológusok gyülekezeti lelkészi szolgálatra köteleződnek el – vezető lelkipásztoroknál hatéves, beosztott lelkészeknél tizenkét éves időtartamra.

A már teológiai tanulmányokat folytató diákok is pályázhatnak, ha beleesnek a korosztályi besorolásba?

Nem, mert az ösztöndíj felmenőrendszerben kerül bevezetésre. Akik már bent vannak a lelkészképzésben, azoknak szociális támogatással szeretnénk könnyíteni a terheiken.

Milyen pozitív hozadékai és adott esetben kihívásai vannak annak, hogy valaki idősebb korban jelentkezik a teológiára?

A református lelkészképzés az érettségi utáni korosztályra van felépítve, leginkább iskolapados rendszer, ahol a hét minden napján, reggeltől a késő délutáni órákig előadásokon és kötelező gyakorlatokon vesznek részt a diákok, krediteket szereznek, határidőket tartanak, az előírások szerint teljesítenek. A korábbi években is volt és most is van néhány – az élet terén nagyobb tapasztalattal bíró – teológusunk, akik kialakult életüket adták fel a lelkészi hivatásért. Ők jellemzően nagy odaszánással és szorgalommal, valamint figyelemreméltó felelősségtudattal végezték/ végzik tanulmányaikat, ami jele komoly elhívásuknak. Ugyanakkor vannak olyanok, akik egy-két év után rájönnek, hogy mégsem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek és visszatérnek a szakmájukhoz a munkaerőpiacra. Elsődleges célunk az ösztöndíjjal az, hogy ezen hallgatóink számára bevételeik kiesése ne jelentsen akadályt a tanulmányok folytatásában. Ami magát a képzést illeti, jómagam úgy tapasztalom, hogy kölcsönösen meggazdagító, amikor a fiatalabb és az idősebb generáció együtt tanul és osztja meg teológiai tapasztalatait.

A gyülekezetek hogyan profitálhatnak majd ebből?

Teljesen biztos vagyok benne, hogy csak előnyt jelent majd a számukra. Egy teológus útja általánosságban 18 évesen kezdődik, és 24 évesen fejeződik be – valaki ekkorra már gyülekezetvezetői státuszba is kerül. Természetesen egy 24 éves fiatalnak nem kell 50 év élettapasztalattal rendelkeznie, de tény, hogy az idősebbek teológiai formálódását élettapasztalatuk életszerűbbé is teszi. Egy munka világában kipróbált és tapasztaltabb lelkész sokkal jobban tud majd a gyülekezeti tagok életére rezonálni, akik többsége szintén a munka világából érkezik. Ezeknek a szolgatársaknak evidens lesz, hogyan élnek, milyen problémákkal küzdenek, milyen örömök határozzák meg őket.

Az élettapasztalatot értelemszerűen csak az élet tudja megteremteni, de a lelkipásztorképzés fel tudja valamilyen mértékben készíteni arra a fiatalokat, ami lelkipásztorként vár rájuk?

Nekünk az is a feladatunk a teológián, hogy az egyház és a gyülekezet valóságát megmutassuk számukra. Az is tanulási folyamat, amikor a gyülekezetek sokszínűségébe láthatnak bele. Ennek a gerincét a hetedik féléves gyakorlat jelenti, ahol a leendő lelkészek a kétszer kéthetes gyülekezeti gyakorlat mellett betekintést nyerhetnek például a cigánymisszióba, a börtönmisszióba, a szeretetszolgálati intézmények működésébe, az iskolákba. A legáció is nagyon fontos, hiszen az nem csak egy támogatói rendszer, hanem a lelkipásztorrá válás fontos lépcsőfoka. Szeretnénk a legáció gyakorlatát megerősíteni, hogy valóban tartalmasan és céljának megfelelően teljen a gyülekezetekben. Kedvelt műfaj még az ún. teológusnapok is, azaz a gyülekezetbe való kiszállások lehetősége. Ilyenkor a teológusok szolgálnak, majd a lelkipásztorral és gyülekezeti tagokkal folyatott beszélgetés segít nekik a gyülekezeti valóságot egyre mélyebben ismerni, reménység szerint megszeretni. Örömmel vesszük, ha a gyülekezetek megnyitják előttünk az ajtót és meghívnak minket egy-egy teológusnapra. Végezetül ott az ún. gyakornoki év, a „hatodév”, amit egy gyülekezetben töltenek el a teológusok. De a legfontosabb mégis az, hogy a teológushallgatóink tanulmányaik alatt minél inkább otthon legyenek a saját gyülekezetükben. Szeretnénk a lelkipásztoraikat bevonni a mentorálási folyamatba és folyamatos párbeszédben lenni velük annak céljából, hogy a teológusainkat megfelelő módon támogassuk a lelkipásztorrá formálódásuk útján.

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara lelkipásztori képzésének következő tanévére 2024. február 15-ig lehet jelentkezni. További információk: itt.

Kép: Füle Tamás

Csatolt állományok