Ritkaságok és tendenciák

Van létjogosultsága a maroknyi emberből álló, fogyatkozó gyülekezeteknek, és lenne a kis létszámú, a népességmozgásból fakadóan növekedő közösségeknek is – állítja Duráczky Bálint szociológus, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a budahegyvidéki gyülekezet missziói gondnoka. Szakértőnkkel egyházmegyei bontásban nézzük át a Dunamelléki Református Egyházkerület népszámlálási adatait – ezúttal a Tolnai, a Baranyai, a Vértesaljai és a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyékét. A szociológus szerint az egyháznak támaszkodnia kellene a népszámlálási adatokra és a társadalomtudományra: vagyis követni kell, hol élnek reformátusok, és ahol van betelepülő, ott érdemes vizsgálni a közösségszervezés lehetőségét – a Vértesaljai Református Egyházmegyében például több ilyen település van, és Bács-Kiskunban is találtunk ilyet.

Tolna: stabil közösség Nagyszékelyen

Októberben beszélgettünk a népszámlálási adatokról: akkor az elméleti háttérről és a kerületi tendenciákról szó esett. Most azokra a részletekre fókuszálunk egyházmegyénként, amelyek akkor kimaradtak. Kezdjük Tolnával: az egész Dunamelléken arányaiban Madocsán él a legtöbb református. Mit lehet tudni erről a településről?
Madocsa a reformátusok arányát tekintve 2011-ben a második helyen volt, az új adatok alapján lépett elő első helyre. Fontos megjegyezni a kontextust: az egész egyházkerületen végighúzódik az észak–déli tengely, amelyen az országos átlagnál több református él: Délpest, Vértesalja, Tolna, Baranya és a Bács-Kiskunság is érintett. Madocsáé a tengelyen a legnagyobb arányú református népesség. Csökkenés Madocsán is van, két évtizede a település többsége reformátusnak mondta magát, 2022-ben már csak az itt élők 42 százaléka vallotta magát reformátusnak. Sajnos ez tendencia: ahol nagyarányú a reformátusság, ott van a legjelentősebb csökkenés; de ez a tendencia már 2001 és 2011 közötti is felfedezhető volt,

a népegyház maradék bástyái kopnak el ezeken a helyeken.

Lélekszámban ez azt jelenti, hogy a 2011-ben mért kicsit több mint ezer reformátusból 731 maradt Madocsán.



A már említett tengelytől nyugatra viszont vannak egészen üres foltok – van néhány település a megyében, ahol egyetlen református sem él: Dúzs, Újireg, Závod. Mit lehet tudni ezekről a helyekről?
Ha együtt nézzük Tolna megyét Baranyával, jobban kirajzolódik, hogy tényleg van egy nagyobb reformátusok nélküli térség. Ennek történelmi oka van, ezek jellemzően német, katolikus telepesek által újratelepített falvak Mária Terézia idejéből.

Ritkaságok, kutatható adatok
A népszámlálási eredmények mélyebb elemzése több települést, témát felszínre hozott, ezeket Duráczky Bálint szociológus szerint érdemes lenne szociológiai módszerekkel, tudományos igénnyel kutatni. Októberi interjúnkban beszéltünk például a szentendrei reformátusok helyzetéről, és a csömöri „nagyon ritka jelenségről” is, ahol nagyobb arányban nőtt a református népesség, mint a betelepülők aránya. Ebben az interjúban is többször hivatkozunk majd arra, hogy mit lenne érdemes egy kutatási listára felvenni. Olvassa el előző cikkünket is!

A Tolnai egyházmegye legnagyobb temploma Nagyszékelyen van. Mit mutatnak itt a számok?
Szembetűnő, hogy négy és félszer annyian nem válaszoltak a vallási kérdésre, mint az előző népszámláláson. Ennek ellenére a településen ugyanannyi református van (2011-ben: 82 fő; 2022: 83 fő), mint egy évtizede. Ez stabil közösségről árulkodik. Nem ismerem a részleteket, de elképzelhetőnek tartom, hogy ez a közösség megtartó hatással tud lenni. Nagyszékely adatai ráadásul erősítik azt – az egyházaknak nem kedves – hipotézist, hogy aki nem válaszol, az valójában nem vallásos. Érdemes felvenni az októberi interjúban már említett kutatási listára ezt a települést is.



A térség legnagyobb városai Szekszárd és Paks. A szekszárdi gyülekezet néhány éve ökogyülekezet lett, 2019-ben egy ifjúsági központot adtak át.  Pakson szintén 2019-ben készült el a templomuk felújítása. Mit mutatnak a számok a nagyobb tolnai városok reformátusairól?
Nemcsak az arányok fontosak, hanem a mennyiségi értékek is. Szekszárd egy gyorsan csökkenő lélekszámú település, 34 ezer lakosból 29 ezerre csökkent a város lakossága 2011 és 2022 között. A reformátusok száma hasonló aranyban csökkent, 15 százalékkal – ez nagyobb, mint az országos átlag. Arányuk ma a városban nem éri el a 7 százalékot. Ám ez a 2000 fős református tömeg nagynak számít ezen a vidéken, főleg, ha összevetjük az imént tárgyalt megyén belüli legnagyobb templomos település reformátusságával.

Pakson a 17 ezer lakosból 7 százalék református, a város is csökkenő lélekszámú, de a reformátusok fogyatkozása nagyobb volumenű. Az egész egyházmegyéről elmondható, hogy a Tolnai Református Egyházmegye a Dunamellék reformátusok által legalacsonyabb számban lakott térsége, a valamivel több mint 200 ezer összlakosból kevesebb mint 14 ezren vallják magukat reformátusnak, ez az országos (9,8%) és a kerületi átlagnál (7,5%) is kevesebb, 6,7%.

Kattintson interaktív térképünkre, melyen egyházmegyei bontásban és településenként is megtalálhatja a friss népszámlálási adatokat, valamint nyomon követheti a változásokat 2001-ig visszamenőleg:



Vértesalja: új közösségek megszervezésének lehetőségére utalnak a népszámlálási adatok

Térjünk a Vértesaljai Református Egyházmegyére! Mi jellemzi ezt a térséget? Az északi része gyakorlatilag Budapest agglomerációja, az M7-es is gyors eljutást biztosít a fővárosba. A Velencei-tó környékére is sokan költöztek, például a koronavírus-járvány alatt is.
Ez a térség két agglomeráció keveredése. Az egyik Bicske–Mány–Etyek térsége, ezeket tekinthetjük hagyományosabban Budapest agglomerációjának. És kialakult egy másik kör: Vértesacsa, Vértesboglár, Lovasberény, Pákozd – ezek klasszikusan inkább Székesfehérvár agglomerációját jelentik, amelytől délre az M7 autópálya miatt tulajdonképpen ismét Budapest agglomerációja következik, egészen az M6-os hasonló távolságra eső településeiig. Az agglomerációs helyzetre jó példa Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Sukoró. A lélekszámuk rohamosan nő, és ha nem is ilyen mértékben, de a reformátusok lélekszáma is növekszik.

Például?
Sukoró 1266 lakosú volt 2011-ben, ez nőtt másfélszeresére, a reformátusok aránya pedig tíz százalékkal gyarapodott. 240 reformátusból lett 265. Velence népessége egyharmaddal nőtt, 5400-ról 7200 főre, míg a reformátusok 21 százalékkal lettek többen: 560-ról 676-ra nőtt a számuk. Ez a 120 ember véleményem szerint könnyebben megszólítható a helyi gyülekezet részéről, ha igaznak tekintjük azt a hipotézist, hogy aki nem válaszol, az jellemzően tényleg nem vallásos. Az M7 mentén ott van Pázmánd, itt 2011-ben 2026 fő lakott, ebből 106 volt református felekezetű. 2022-ben már 2313-an éltek itt, a reformátusok száma pedig 153-ra növekedett. 50 fővel vannak többen úgy, hogy nincsen gyülekezet a településen.



Mit kezdhetne ezzel a református egyház?
Települési szinten szükséges erről gondolkodni. Világosan látszik a népszámlálási adatokból, hogy az autópályák mentén lévő agglomerációs települések növekednek. Feltételezhetjük, hogy itt a Budapestről való kiköltözés és a távolabbi vidékekről Budapest vonzáskörzetébe történő beköltözés egyszerre eredményezi a növekedést. Így számíthatunk arra, hogy ez kitartóbb trend, mint pl. Győr térségének növekedése. Erre a folyamatra érdemes reagálni.

Vértesalja reformátusok által legnagyobb arányban lakott települése Tabajd. Itt a lakosok 30 százaléka vallotta magát reformátusnak. Ez a 2022-es adatok szerint az egész Dunamelléken a 7. „legreformátusabb” település. Mi mondható el róluk a számok tükrében?
Tabajd lakosainak 2001-ben még a többsége – 54 százaléka – reformátusnak vallotta magát. Tíz évvel később ez 44 százalékra csökkent. 2022-re pedig 30 százalékra. Itt is az történt, mint máshol, ahol sok református van: látványos a csökkenés, látszik a népegyházi bázis fokozatos megszűnése.

Vértesalján is megfigyelhető egy nagyobb tömb, ahol alig élnek reformátusok – ilyen például Perkáta, Nagykarácsony, ahol a 4 százalékot sem érik el a számuk. Mit lehet erről tudni?
Ennek itt is inkább történelmi oka van: ezekre a településekre a török hódoltság után telepítettek délszlávokat, akik jellemzően ortodoxok.

Van, ahol növekedett Vértesalján a reformátusok száma, aránya az előző népszámláláshoz képest?
Igen, több ilyen település van, nézzük a növekedés aránya szerinti lista elejét: az első Újbarok, a második Daruszentmiklós, a harmadik pedig Pázmánd, és ide tartozik Kulcs is. Ezeken a településeken egy kivétellel nincs jelen viszont a református egyház; Kulcs a kivétel, ott van gyülekezet. A népesség 2600-ról 3500-ra duzzadt, és a reformátusság is 70 fővel nőtt, mára 243 református él Kulcson.

Mit gondol a gyülekezet nélküli településekről, szociológusként lát lehetőséget itt gyülekezetplántálásra?
Nem vagyok igazán tisztában az egyház gyülekezetplántálási gyakorlatával, ezért nem ezzel a szemmel közelítenék a kérdéshez. Hadd induljak ki itt is a népszámlálási adatokból! Vannak olyan települések Magyarországon, ahol csökkenő népesség mellett már csak maroknyi református él, és – az egyházi nyilvántartás szerint – mégis van működő egyházközség. Ezzel párhuzamba állítva pedig azt is látjuk, hogy vannak olyan települések, amelyeknek a népessége rohamosan növekszik, ennek köszönhetően már több református él ott, mint ahol van egyházközség.

Ez nyilvánvaló jele a struktúráink rugalmatlanságának.

A hitünk közösségi megéléséhez nem kellenek tömegek, egy bizonyos méretig különösebb infrastruktúra sem, ezért, ahogy van létjogosultsága a maroknyi emberből álló, fogyatkozó gyülekezeteknek, úgy lenne a kislétszámú, a népességmozgásból fakadóan növekedő közösségnek is.

Ha a megyében növekvő reformátusságú településeket sorban nézzük példaként, akkor kezdhetjük Újbarokkal, amely 470 fős település 40 reformátussal.  Miért ne lehetne itt kihasználni a népességmozgás pozitív hatását és egy kis közösséget életre hívni, amely az egész településre hatással lehet? Arra valószínűleg nem számíthatunk, hogy a települési közösség saját lelkipásztort és templomot lesz képes fenntartani, de egy ilyen kistelepülésen a személyközi kapcsolatok még könnyen átszövik a teljes lakosságot, amely segítheti a missziós tevékenységet. Nagyságrendileg 100 olyan település van, ahol alacsonyabb a reformátusok aránya, mégis van egyházközség.

Mit látunk a többi településnél?
Pázmánd esetében már több mint 2000 fős lakosságról és 153 reformátusról beszélünk, talán itt a személyközi kapcsolatokra már kevésbé lehet építeni, de 150 magát reformátusnak valló – ez már tekintélyes létszám. Csak az összehasonlítás kedvéért mondom, hogy közel 400 olyan településen van református egyházközség, ahol ennél kisebb a reformátusok lélekszáma.

Ha már a merev struktúrák szóba kerültek:

Vértesalja jól példázza, hogy egyházmegyehatárok, sőt, egyházkerület-határok választanak el egyébként egységnek tűnő területeket.

Itt van például Csákvár és Csákberény esete, két szomszédos település: Csákvár dunamelléki, a Vértesaljai Református Egyházmegye része, míg Csákberény dunántúli, a Mezőföldi Református Egyházmegyéhez tartozik. Székesfehérvár környékén több ilyen települést találunk, amelyek ugyanannak a városnak az agglomerációját képzik, nyilván hasonló helyzetben vannak, de egyházszervezetileg teljesen máshova tartoznak. Madártávlatból, kizárólag a térkép és az adatok alapján nézve nehezen magyarázható ez a szétválasztás.

Ránézésre a térkép alapján úgy tűnik, hogy Vértesalján a kerületi átlagnál több református élhet. Visszaigazolják ezt a számok?
Igen, a Vértesaljai Református Egyházmegye területén 233 ezer ember él, közülük 21 ezren, vagyis 9,1 százalék mondta magát reformátusnak. Ennél csak a Délpesti Református Egyházmegyében magasabb ez az érték, az ott élő összlakosság 9,4 százaléka református.
 

Baranyában a legerősebb a reformátusok fogyása Dunamelléken

Ha már megyei számok: Baranya hogy áll ebben az összehasonlításban?
Itt a legnagyobb a csökkenés a népességben, és a reformátusok aránya is 18 százalékkal csökkent a 2011-es adatokhoz képest. Ez azért nem kiugró adat, a kerület más részein vannak alig kisebb, 15-17 százalékos csökkenések. Baranyában az összlakosság 5,27 százaléka református, ami nem csak az országos, de a kerületi átlag alatt is van. De itt a csökkenésnek alapvetően nem a reformátusok elvándorlása a fő oka, sokkal inkább a társadalom elöregedése, illetve az elhalálozás; vagyis, sok idős református hunyt el az elmúlt évtized alatt Baranyában.



Baranyához erősebb református jelenlétet társít a közvélekedés.
Baranyán belül az Ormánság az, amely hagyományosan református tömb, de már 2001-ben sem volt olyan település, amelyik többségében református lett volna, bár ekkor még találtunk bőven 40% fölötti adatokat. A 2022-es adatok is kirajzolják még azt, hogy az Ormánságban a kerületi és országos átlagot is meghaladja a reformátusok száma: Markóc 32%, Márfa 26%, Csányoszró 25%, Tótszentgyörgy 24%.

Ezek jellemzően apró falvak, ez egyházszervezetileg is komoly feladat a lelkészeknek. A környéken lévő nagyobb települések – Harkány, Siklós és Sellye – a kerületi és országos átlagnál nagyobb arányban bírnak református lakosokkal. Ezek azért kiugró adatok a Dunamellék Dunától nyugatra eső részén.

Mit mutatnak a pécsi adatok? Pécsen él a Dunamelléken a harmadik legtöbb református: hatezer fő. Közben ez a város lakóinak csak a 4,4%-a, ami országos és kerületi átlag alatti. Három gyülekezet van a városban.
A helyi viszonyok ismerete nélkül itt is csak a sokszor csalóka mutatószámokra: a lélekszámra és az arányra támaszkodhatunk. Pécs fogyatkozó népességű, 2011-hez képest 11 százalékkal csökkent a népessége, míg a reformátusok aránya 25 százalékkal csökkent. Ha csak ezt és a kérdésben említett adatokat nézzük, akkor úgy tűnik, hogy ahol sok református van egy településen, ott nagyobb is a lemorzsolódás. Vizsgálatra érdemes lenne, hogy egy-egy gyülekezet elérése, megszólító képessége hány lakosra terjedhet ki.

Kapcsolódó cikkünk:
Megalapításának első évfordulóját ünnepelte nemrég a Pécs–Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség. A lélekben és tagságában is hétről hétre gyarapodó gyülekezet nagy hangsúlyt fektet a gyerekek és fiatalok közötti misszióra, a zenei szolgálatra, és már egy év alatt több rendhagyó alkalmon is hívogatta Istenhez az embereket. Cikkünket itt olvashatja: Nyitott ajtó a Mecsek lábánál

Itt, Baranyában is vannak 0 százalékos, és 1-2 százalékban református települések. Itt is a történelem az ok?
Igen, a történelem nem igazodik az egyházmegyei határokhoz. Ezek hasonlók, térben össze is érnek a Tolna esetében már tárgyalt településekkel: jellemzően németajkú települések voltak, betelepített katolikusokkal. Ez érezteti máig a hatását.
 

Bács-Kiskun: nincs szociológiai magyarázat a mélykúti reformátusok számának növekedésére

A Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperesi székhelye jelenleg Baja. Itt a lakosságnak 3 százaléka református. Ez meglepő?
A város népessége 9 százalékkal csökkent, ám a reformátusok száma csak 3 százalékkal, tehát szinte nem változott, ráadásul a vallási kérdésre nem válaszolók aránya 30 százalékkal nőtt. A reformátusok száma 1182-ről csupán 1142-re csökkent. Ez pozitív, mert azt látjuk, hogy a népesség visszaeséséhez képest nem érdemi a csökkenés.



Nézzük Kalocsát: ez pedig a térség katolikusainak központja, püspöki székhely. A reformátusok pár éve templomot bővítettek. Itt mit mutatnak a számok?
Kalocsán a lakosok 5 százaléka református. A népességszám 12 százalékkal esett vissza 2011-hez képest, a reformátusok aránya 10 százalékkal, de úgy, hogy közben a nem válaszolók aránya 26 százalékkal nőtt. Itt, bár kicsit rosszabb az arány, de a bajai tendenciákhoz hasonló.

A Bács-Kiskunsági Egyházmegyében is megfigyelhető egy reformátusok által sűrűbben lakott terület, amely része az észak–déli református tengelyünknek.
Igen, ez a Kiskunság északnyugati része, ide tartoznak a megye legnagyobb arányban református települései: Dunaszentbenedek 32%, Ordas 31%, Szalkszentmárton 30%, Uszód 28%, Kunszentmiklós 27% – utóbbi településen ez 2200 embert jelent.

Vannak más érdekes helyi adatok?
Bácsszőlősön például az összlakosság 13 százalékkal csökkent, két és félszeresére nőtt azok aránya, akik nem válaszoltak a felekezeti kérdésre, de a reformátusok száma teljesen változatlan maradt egy évtized alatt – a településen mégsincs református templom. A megyében a legnagyobb relatív növekedés pedig a közeli Mélykúton van. Itt a lakosság 10 százalékkal csökkent, míg a reformátusok száma 81 százalékkal nőtt, a korábbi 67 főből 121 református lett.

Ennek mi lehet az oka? Hiszen Mélykúton nincs templom, gyülekezet. Beköltözés?
Rendkívüli véletlennek kell történnie, hogy a betelepülők ilyen arányban reformátusok legyenek – ez szinte lehetetlen. Mélykút változását rátehetjük a kutatásra érdemes települések listájára, mert nem látszik olyan ok, amivel lehet magyarázni ezt a változást, főleg, hogy a nem válaszolók aránya is 60%-kal nőtt 2011-hez képest.

Ez akkora növekedés, ami miatt érdemes lenne új gyülekezet szervezésén gondolkodni?
A közösségszervezés lehetősége adott, és vannak a szociológiának olyan eszközei, amelyekkel ezt lehetne segíteni. Például interjús adatfelvétel megszervezésével. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg tíz-tizenöt mélykúti reformátust kell megkeresni, és velük átbeszélni a helyi igényeket, hogy például miért érezték fontosnak, hogy megvallják a reformátusságukat, hogyan igazodik ehhez a hétköznapi vallásgyakorlásuk most, és mire lenne igényük – például legyen-e helyben református közösség. Ezek a pontosabb megértést segítenék, amely támogatná a református egyház missziós tevékenységét.

Egy ilyen kutatás Mélykút konkrét helyzetén túlmutatna, segítene megérteni, hogy a népszámlálási önbevallás milyen viszonyban lehet a vallásgyakorlás minőségi jellemzőivel.

Erre lenne kapacitása a Károli Gáspár Református Egyetem Szociológia Tanszékének, vagy a hamarosan létrejövő Egyház-szociológiai Kutatóintézetnek?

Mi nyitottak vagyunk erre. Hiszem, hogy a társadalomtudomány a legközvetlenebbül ilyen eszközökkel tudná támogatni a református egyház stratégiáját.


A fentebbi térképet a Parokia.hu számára a KSH népszámlálási adatbázisa alapján Szabó Balázs és dr. Duráczky Bálint készítette.

Kép: Hurta Hajnalka/ reformatus.hu
Ábrák: Hegedűs Márk, Kapás Csilla