Memoria Sanctorum című sorozatunk következő részében Szent Lászlóról, a politikában keresztyén értékek alapján szerepet vállaló királyunkról emlékezünk meg.
„Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és igéje által az igaz hitben megegyező, örök életre kiválasztott gyülekezetet gyűjt magának, ezt oltalmazza és megtartja."
Teljesen más életkor, személyiség, képzettség és Isten kegyelméből mégis együtt és ugyanarra készül a 16 éves kamasz és az ősz hajú 70 éves, élete alkonyán.
A nyelv nem veszélytelen: amit néven nevez, az lángra kap. Az Igazság nem csak szabaddá tesz, de az Igazság Lelke ki is égeti belőlünk mindazt, ami hazugság, ami felesleg, ami kacat.
Ha közeledünk Istenhez, egyre jobban tapasztaljuk a hit megújuló erejében, a józan reménykedésben és a készséges szeretetben, hogy Isten nem valamit (sokat, többet) ajándékoz nekünk Szentlelkével, hanem Önmagát.
Példamutató együttműködés alakult ki a Kunszentmiklóson tevékenykedő keresztény felekezetek között. Együtt ünnepelték áldozócsütörtököt, amelyen a Parókia Portál is ott járt.
„Jézus Krisztusban titokzatos módon Isten öltött testet, Ő fizette meg a bűn halálos árát, hogy kiszabadítson bennünket.” Bogárdi Szabó István református püspökkel beszélgettünk Krisztus feltámadásának jelentőségéről.
Az ismeretlen festő igen ritka témát dolgozott fel e kicsiny fatáblára festett képén. Az ábrázolhatatlanról, a titkok titkáról kísérelt meg elgondolkodtató látványt adni.
Nem a Kossuth regimentjébe, hanem a Krisztuséba, aki legfőbb vezérünk az elnyomásban, a kisebbségben, a hazaszeretetben is, és a március 15-i felvonulásainkon, ünnepségeinken is.
Kossuth-kiflivel, nótázással, a Talpra, magyarral és kedves Petőfi-verseik felidézésével készültek március 15-e megünneplésére a budapesti Schweitzer Albert Református Szeretetotthon lakói.